Az én Eskute Ride történetem - Thomas Meyer

Egy olyan elektromos kerékpárt kerestem, ami nem kerül vagyont, mégis jól van összeszerelve és megfelel az igényeimnek. Szó szerint a mindent tudó csodaszarvas.

Szükségem volt egy bringára, amivel munkába tudok járni, alkalmanként kisebb bevásárlásokat intézni, és hogy néha gyorsan eljussak a vízpartra a horgászbotommal. Mindez maximum 15 kilométeres körzetben.
Így böngésztem az internetet, és rátaláltam az Eskute Wayfarerre. Egy ilyen árú elektromos kerékpár ilyen felszereltséggel?! Biztosan van valami buktató.
De néhány videó és tapasztalat után mégis belevágtam.

Szombaton rendeltem, szerdán meg is érkezett. Tökéletes!
A Wayfarer nagyon masszív dobozban érkezett, félig összeszerelve, az alkatrészeket példásan habszivaccsal csomagolták. Volt hozzá használati útmutató, de inkább a honlapon található összeszerelési videóra hagyatkoztam.
Így az „utolsó összeszerelés” gyerekjáték volt, és alig egy óra alatt kész lettem. Oké, az életkorom miatt már nem vagyok a leggyorsabb :)
Ezután feltöltöttem az akkumulátort, felfújtam a gumikat, és már használatra kész volt.

Említettem már, hogy a Wayfarer igazán jól néz ki?
Beépített akkumulátor, matt fekete festés, első teleszkóp, nagyon masszív csomagtartó és egy igazán tetszetős dizájn.

Próbaülés, kormány és nyereg személyre szabva (185 cm vagyok), majd:

Indulás az útra. A jól olvasható érintőképernyőn azonnal a 2. fokozatra állítottam, és már ment is. A Bafang hátsó motor kb. fél pedálfordulat után bekapcsol, és azonnal erősen tol előre. Ez nekem elsőre wow-élmény volt, szemben a régebbi első motoros modellemmel. És csendes is! Míg az első motorom vidáman zümmögött, a Wayfarert alig hallani. Nem csak a motor halk, de nincs zörgés, csörgés sehol.

A 16-os tárcsafékek nem hidraulikusak, hanem mechanikusak. Ez azt jelenti, hogy egy kicsit több erő kell hozzá, de nagyon jól fog, és úgy fékez, ahogy kell. Ha azt nézzük, hogy ebben az árkategóriában általában még felni- vagy visszafék van, itt sokkal jobban járunk! Az első próbaút után még egy kicsit „élesebbre” állítottam őket, de ezt mindenki maga döntse el.

Már az első kilométereken nagyon biztonságban éreztem magam az elektromos kerékpáron. Nem kellett nagy megszokási idő. Meglepő módon még a nyereg is kényelmes, amivel eleinte eléggé szkeptikus voltam. Oké, a színvilág vitatható. Valahogy nem illik a többi elegáns megjelenéshez. De ha rajta ülök, úgysem látja senki. És kényelmes.

A Shimano váltó pontosan vált, már az elejétől fogva. Nem kellett állítgatni. Persze nem lakom különösebben dombos helyen, így általában csak a 7. fokozatban használom.

Este aztán rögtön a Rajnához mentem. Megnézni a horgászhelyeimet, hogy alkalmas-e rá. Az. A murvás út jól megy rajta, és itt sincs idegesítő zörgés, a felfüggesztés pedig finoman elnyeli az egy-két kátyút. Jó.
Fontos volt számomra a világítás is, és az több mint kielégítő. Oké, hátul pirosan világít, de elöl négy LED-ből álló nagyon erős fénykúp van, ami jól megvilágítja az út előtti területet. És főleg messzire! Itt mindenképp figyelni kell arra, hogy a lámpa jól legyen beállítva, nehogy elvakítsuk a szembejövő forgalmat. Nem vicc :) Így az éjszakai horgászat is biztonságos.

Ami személy szerint nem tetszik, és amit még én is meg fogok változtatni, azok a markolatok. Ízlés kérdése lehet, de nekem nem kényelmesek. Rövid, viszonylag kemény műanyag tüskék vannak rajtuk, amik itt tényleg nem illenek. De ez „magas szintű panaszkodás”, és eddig mindig, minden új bringán kicseréltem a markolatokat. Miért törném meg a hagyományt?

Összességében teljesen elégedett vagyok a Wayfarerrel, és várom a további túrákat és vízparti kirándulásokat vele." --- Thomas Meyer